Uzsora portó

A rekordalacsony infláció és a visszafogott működési költségek arra ösztönzik a szolgáltatókat, hogy piacképességüket megtartandó szerény áron kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat.
A Magyar Posta persze ezekre a piaci késztetésre nagy ívből fittyet hány. Miért is kellene tartania a konkurenciától, ha versenytársa csak kisebb átfedésekben van?
Hiszen melyik az az izmos cég, amely levél-, pénz-, illetve csomagszállításon kívül (ami a posta eredeti küldetése lenne) telefont tölt fel, biztosításokat ad el (nem szolgáltat, hanem lenyomja a torkodon), és legújabban már édességeket, játékokat, kacatokat, dvd-t és mindenfélét árul. A postahivatalok kezdenek hasonlítani egy ócska kínai bolthoz, ahol már csak azt nem lehet gyorsan, olcsón, rugalmasan megoldani, amely miatt 1722-ben már akkor is monopóliumként megkezdte működését, a küldeményszállítást.
2013-ban szinte minden - a postát érintő - költségnemek csökkentek. Csökkent az üzemanyag ára (talán ez a legfontosabb tétel, mivel szállít). Bár a rezsicsökkenés nem érinti a postát, de tudjuk, hogy nagyfogyasztóként közel nem annyit fizet, mint a lakosság. Csökkentek a bérterhek, mert a minimálisan felfelé araszoló minimálbért nagyon jól ellensúlyozzák a személyzet erőteljes megnyirbálásával. (Már ami a hivatalban minket kiszolgálókat illeti, ui. állítólag a vezérkar nagyon is izmosan erősödik - létszámban és bérben egyaránt) Tehát elmondható, hogy a postát érintő költségek nem emelkedtek, ennek ellenére ismét egy ultrabrutális, minden idők éves inflációját letaroló áremelést hajtott végre 5-10, néhány súly- és küldeménykategóriában 20-25%-os emelést realizálva!
Kedves Posta! Köszönjük, hogy gondoskodsz az infláció magasan tartásáról! Köszönjük, hogy szándékosan lelassítottad a sima levélküldeményeket, hogy rákényszeríts minket az elsőbbségi megfizetésére! Köszönjük, hogy a hivatalaidban már mindent lehet kapni és intézni a levélfeladás hátráltatása árán is! Köszönjük, hogy a pénztovábbítás terén Te végzed a legdrágább és leglassabb szolgáltatást!
És köszönjük, hogy egy ajánlott levelet 500 Ft alatt szinte már fel sem tudok adni, ezért kérlek, nézd el nekem, hogy némelyiket személyesen adom oda a címzettnek, és annyival kevesebbet foglak igénybe venni, amennyivel emeltél!

Salgótarján - a szívem csücske

Biztosan nem az egyetlen város Salgótarján, ahol a lakók, az átutazók, az ott megpihenők, esetleg pénzüket költők mindennapos harcban állnak a gépkocsi használókat megsarcoló parkolótársaságokkal, önkormányzatokkal. Tudnának mesélni itt a budapestiek, egriek, és még sorolhatnám a gazdasági és idegenforgalmi szempontból frekventált városokat.

De hogy pont Salgótarján?!

Ez év április 1-től (már önmagában tréfa, hisz az hétvégére esik) Salgótarján szinte teljes területén fizethetjük a féktelen sarcot csak azért, mert autónk van, és ott szottyan kedvünk parkolni. Ja, ez a hatalmas város utcányi körzetekre lesz felosztva, ami további érdekes hozadékát mutatja majd ennek az egész cirkusznak.

Ha jól belegondolunk, igen szép üzenete van ennek a húzásnak. Gyakorlatilag a város hosszú távú fejlődésének, bevételeinek emelésének kulcsát dobja el azért, hogy rövid távú terveit teljesítse, a keletkezett lyukakból valamit befoltozzon. Mit is üzenünk ezzel a lakóknak:

"Kedves salgótarjáni lakó!" - Csak így kis betűkkel, hiszen ez a város többre nem értékeli lakosait!

"Azt üzenem neked, hogy magasról leszarom, hogy van-e miből fenntartanod az autódat, a családodat! Ha vagy olyan pimasz és képes vagy az autózás luxusát megengedni magadnak, akkor nyugodtan vehetsz 16ezerért parkolóbérletet, amit lényegében abban az utcában használhatsz, ahol éppen laksz! Ha nem tetszik, add el a csotrogányodat, szállj buszra, kerékpárra. Hál' Istennek így legalább nem kell beszednem azt a gépjármű adót, amiért semmit nem tettem az érdekedben az eltelt néhány évben!"

Na és mit üzenünk az átutazóknak, mert ugye tudjuk, hogy határ közeli település lévén elég sok külföldi téved erre:

"Kedves külföldi átutazó, turista, vásárolni, költekezni vágyó idetévedők!" - Csak így, kisbetűvel, hiszen ez a város többre nem értékeli pénzét költeni vágyó vendégeit.

"Azt üzenem neked, hogy legyél tisztában azzal, hogy nem szeretem kivárni azt a macerát, hogy Te a városunk vállalkozásainál költsd el a pénzed, vásárolj be, és érezd jól magad! Ebből nekem csak lassan van bevételem, és ráadásul még valaki jól fogja magát érezni ebben a koszfészekben! Így számíts arra, hogy ha betetted ide a lábad, a legkedvesebb gesztusom feléd, hogy leparkoló autód miatt azonnal jól megsarcolunk! Igaz, ezért az égvilágon semmi szolgáltatást nem kapsz! Ezeket az utakat és parkolóhelyeket adófizetők pénzéből és abból építettük, amit Te eddig itt hagytál városunkban. Így itt az ideje, hogy most már jó magyar szokást követve ismét fizess érte - ki tudja hányadszor! Ha ez nem tetszik, nyugodtan válaszd a kerülőutat, amit neked építettünk, és villámgyorsan hagyd el ezt a várost, mielőtt még kinyílna a pénztárcád és a bicska a zsebedben! Van még itt a környéken épp elég hely, akol parkolódíj nélkül is elköltheted a pénzed, jobban érezheted magad. Nekünk semmi szükségünk rád és a koszos euródra! Vidd innen, mert mi itt magunk egymás között sokkal jobban érezzük magunkat, ha egyedül kesereghetünk és tanakodhatunk azon, hogy miért is nem akar itt semmi sem előre mozdulni!"

GRATULÁLOK, SALGÓTARJÁN!

Isten első nap megteremtette Miskolctapolcát. Aztán jobb ötlete támadt...

Bíztam benne, hogy sokáig nem kell itt írnom semmiről, mivel életszemléletemben nagy fordulatot követtem el. Igyekszem ugyanis pozitív módon szemlélni környezetemet, hogy az ugyanígy hasson aztán rám.

Ez valahogy nem jött össze ma Miskolctapolcán, mert minden pozitív energia, amit megpróbáltam ide invesztálni érdekes formában talált fejbe.

A szép tavaszi időt kihasználva ismerősömmel itt kötöttem ki. A pozitív energia már a termálfürdő és strand környékén fogadott, ahol készséges srácok próbáltak bevezetni a világ legdrágább parkolóiba. Igaz, arrébb néhány méterrel ingyenest is találtam.

Kora délután érkeztünk, amikor már kulturált helyeken azért szoktak fél napos belépőt adni. Igaz, ez is fél napos volt, de ugyanazon az áron, ami tegyük hozzá, elég húzósnak tűnt az egyéb valóban élményt adó fürdők árai mellett. Mindegy, egyszer élünk, miután egyébként is harmincöt éve jártam erre nem spekuláltam ezen a problémán.

A bejáraton belépve meglepve tapasztaltam, hogy a vidáman ott étkezők és a körben lévő kacatboltok között-körül-alatt-felett serényen jönnek-mennek a belépő vendégek kabátban, cipőben, a fürdőzők egy szál törölközőben, papucsban vagy anélkül - egyfajta szürreális képet alkotva a szigorúan rendezett világhoz szokott szemek számára.

Harmincöt éves élményeim előtörtek bennem, miután megláttam, hogy a fürdő belső kialakítása a burkolaton és egy-két apró, de annál drágább szolgáltatáson kívül semmit sem változott. Meglepett, hogy az árak és a körülmények ellenére a barlangfürdőben és a két melegvizes nem túl nagy áztatóban kifejezetten hering-effektust tapasztaltam.

Az élményből egy óra alatt nagyjából elegem is lett, és úgy gondoltuk, együnk valamit. Persze a látott étkezési körülmények nem emelték a gyomorsav-szintemet, ezért a tartalmas fürdőzésnek véget vezettünk és kerestünk egy éttermet. Ami ismerősöm emlékei szerint kedves, házias légkörű és jól főznek.

Be is ültünk ebbe a kedves és házias étterembe, ami inkább hasonlított egy 70-es évekbeli török kifőzdéhez. (Aki már járt ott, tudja miről beszélek)

Mondanom sem kell, hogy árak sehol, étlap sehol. Ehelyett odacsoszogott helyes kis előkében, kissé elhanyagolt ruházatban a "főúr", aki készségesen felvette a rendelésünket, ami különösebb információk hiányában rántott sajt volt. Gondoltuk, ezt nem lehet elrontani, és bizonyára szerény az ára.

Mint később kiderült, nagyot tévedtünk.

A terjengő égett olajszagot azzal ellensúlyozták, hogy a helyiség minden ajtaja-ablaka tárva nyitva volt, amitől persze marha hidegnek tűnt az étterem. Miközben bőszen sercegett az olajban a kaja (ja, a konyha egy légtérben az étteremmel), sikerült kiszolgálni egy nénit is házilag kimért pálinkával, közben pedig élvezettel néztük a paprika tévét.

A feltálalt rántott sajt viszont minden várakozásomat felülmúlta. A legalább háromszor újramelegített sötétre égett punnyadt krumpli között nagy nehezen megtaláltam a két minire sikerült sajtocskát is. Némi tartárt is kaptunk, az egyikre elég is volt. Ittunk finom felvizezett őszilét. Az egyetlen eredetinek tűnő alkatrész az egész kollekcióban az egy karika hagyma, az egy levél saláta és az egy szelet uborkából összerakott kompozíció volt a tányéron. Ja, igen. A panír is eredeti lehetett, mert a tojáshéj ropogott a fogam között.

Aztán fizettem. Azt mondja a főúr: ez kereken négyezer. Vissza is kérdeztem, és még a cetlit is megnéztem, amit bizonylat gyanánt mutatott be. Tényleg négyezer volt.

Hát jó - mondom, ha négyezer, akkor négyezer. Egyszer élünk. Hogy mulat egy magyar úr?! Kezébe nyomtam egy tízezrest. Erre kérdezi: kisebb nincs? Mondom a négyezer sem túl kicsi ezért, amit kaptunk, valamit produkáljon is már végre és adjon vissza hatot. Mert jattra talán nem kéne számítani.

No, kedves Miskolctapolca! Én úgy döntöttem, hogy várok újabb harmincöt évet, mielőtt ismét meglátogatlak! Jó lenne, ha addig felébrednél Csipkerózsika álmodból, és feleszmélnél arra, hogy elszállt feletted az idő. Európában és Magyarországon már csak nosztalgiával szeretnénk a 70-es évekre gondolni, így azonban elég fura volt átélni.

Megint válság?

Sokan értetlenül tárják szét kezeiket a körülöttünk zajló negatív gazdasági folyamatok láttán.
Miért ez a megállíthatatlan mélyrepülés? Miért van az, hogy egyes valuták töretlenül erősödnek, míg a forint és a megingathatatlannak vélt dollár, euró eközben veszíti értékét?
Mi lehet ezek okozója? A világ gazdasága valóban negatív folyamatokat követ, vagy csak kisebb csoport(ok) játékszerei vagyunk?
Van-e kiút az emberek számára ebből a folyamatból?
Fel kell tennünk a kérdést, hogy a világon jelenleg elfogadott gazdasági-politikai rendszer, a demokrácia és kapitalizmus valóban megoldása lehet-e a korábbi, ma már elítélt társadalmi rendszereknek. Vagy netán ez is csak egy kipróbált alternatíva, amely keveseknek nagyon jó, de a Földön élő emberek 99%-a háta közepére sem kívánja?! Tény, hogy zsákutcába került a beváltnak hitt program.
Hol is kezdődött? Nos az aranyfedezet kivonása után az USA elkezdte tonnaszám nyomtatni a dollárt, hogy finanszírozni tudja háborús kiadásait. Erről itt érdekes videót láthatnak.
Miután a forgalomban lévő készpénz nagy részét erre fordították, egyre nagyobb teret kaptak a hitelek különböző formái azért, hogy a fogyasztást megfelelő szinten tartsák a gazdaság pörgetéséhez.
Kvázi a "kitalált" nyomtatott pénz mellé (hiszen a fedezet kivonása után minden kinyomtatott bankó csak kitalált pénz) további virtuális pénzeket hoztak forgalomba. Ezt a rövid távon sikeresnek bizonyuló gazdasági magatartást természetesen Európa is gyorsan átvette, és a bankok már szinte világszerte csak kitalált, virtuális pénzeket pumpáltak bele a gazdaságba, a fogyasztók pedig ezekért a kitalált pénzekért vásároltak meg mindent eszetlenül. Ettől persze pörgött a gazdaság. A bankok gazdasága, a multikereskedők gazdasága, a kormányok gazdasága és nem beszélve a keleti gagyigyárak gazdaságáról. Ezzel a folyamattal lényegében Kína a világ legsikeresebb és legbefolyásosabb erejévé nőtte ki magát. Ne is vitatkozzunk ezen.
A kitalált, virtuális pénzek esetében óriási különbség az, ha csak el kell költeni, vagy vissza is kell fizetni.
Nos a nemrég lezajlott hitelválság során világossá vált a leosztás. A történet kitalálóinak és irányítóinak (nagyhatalmak, bankok) természetesen nem kell visszafizetniük. Önnek azonban igen. Az ő tartozásukat is.
A bankok léte valamiért rendkívül fontos. Az Öné nem! Ennyit az emberi értékekről ebben a tökéletes világban!
Azonban nincs vége!
A hitelválság lezajlott, a bankokat kihúzták a trutyiból, Ön pedig megrokkanásig fizeti a frankhitelét. (Ja, igen, Svájcban van fedezet, és ezen sincs mit magyarázni!) És fizetik az országban még vagy hatmillióan mindenfajta hitelüket, a világon pedig egy jó pár milliárdnyian. Most fizetik Önnel együtt azt, amit néhány kis érdekcsoport ellövöldözött és elherdált valami okból-célból imitt-amott.
Nyugi, fogyasztás nemcsak az Ön háztartásában nincs, hanem máshol sem! Mindenhol ebben a tökéletes világban meghúzták a nadrágszíjat.
Tehát a fogyasztás leállásával leépül a kereskedelem, a termelés. Kivonják az eddig sem létező pénzeket a művelődésből, a közoktatásból, a közigazgatásból. Leromlik az életszínvonal, a közbiztonság, és a képzésből kiszippantott pénz által hosszú távon mentálisan is padlót fog a társadalom, a mélyszegénység pedig teljesen megszokott látvány és életforma lesz. Ebben az állapotban  a bankok és a kormány nem segíteni fognak, hanem továbbra is fenyegető magatartással szerződésekre és hatósági jogkörökre hivatkozva tör az adós alsógatyájára is mindaddig, amíg módszeresen rövid várható élettartammal ki nem múlnak azok, akik addig jólétben tartották az említett méltóságokat.
Most jön  tehát pénzügyi válság.
Ha Ön az értékének a pénzét tekinti, akkor készüljön fel a legrosszabbakra!
Ha tud még dönteni, akkor a megállíthatatlanul romló pénzét váltsa át most értékálló eszközbe!
Vegyen műkincset, ha ért hozzá, vegyen nemesfémet, vegyen ingatlant.
Ön dönt. Ha már nincs döntéshelyzetben, mert nincs pénze, csak hitele, akkor sapka-kabát.
Nem mondom el még egyszer!
Hónapok óta győzködöm az embereket egyesével, kettessével, interneten. Süket fülek, irigy, passzív hozzáállás, és hát egyébként is dögöljön meg a szomszéd tehene is. Mintha csak Magyarországon lennék.
De hát ennyire birkák vagyunk mi, emberek.
Utolsó esély.
Vegyen ingatlant, vegyen nemesfémet. E kettővel át fogja vészelni a pénzügyi válságot.
Ha nem akar, vagy nem tud, akkor vegyen egy utolsó mély lélegzetet, mert ami most jön, az lélegzetelállító lesz.
Ígérem.

Asztro só

Elképesztő, hogy a végsőkig elkeseredett egzisztenciájukban, életszínvonalukban saját hibájukon megrokkant embereket milyen módokon lehet lehúzni! Mindehhez teljes mellszélességgel asszisztál az ország egyik legnagyobb kereskedelmi televíziója!
Elképesztő, hogy lényegében szünet nélkül hívják 315Ft/perc díjért a stúdiót, ahol fél napon keresztül egy nyilvánvalóan ezotériához semmit sem értő, de marketingdumával annál inkább megáldott úriember küldözgeti szerencsétlen hiszékenyeknek a pénzenergiát! Aztán még meg is nézi az Úr a "Kozmikus Tarot"-ban, hogy 2011-ben mi történik Önnel!
Hadd ne adjak hangot végtelen felháborodásomnak!
Egészen nyugodtan alkalmazhatná a soknullás bevételekkel dolgozó televíziócsatorna ezt a tehetséges embert saját bevételeinek növelésére is! Ezek tiszta hülyék nem? Meg tudnák dobni az üzletmenetet egy-két milliárddal is akár évente, ehelyett eladják ezt a fantasztikus képességű embert percenként háromszáztizenöt forintért!
EMBEREEEEK! Térjetek már észhez! Kapjatok a fejetekhez!
Percenként 315 Ft-ért szórakoztatja Önt egy bohóc! És meddig is tartotta a vonalat, mire adásba került? És közben azt hajtogatta, hogy bizony hívják már végre, mert ma van ő utoljára a héten, és holnap már hiába kérnek tőle pénzenergiát!!!
Az az érdekes, hogy ha én ugyanezt tenném, akkor biztosan jól megbüntetnének csalásért!
Tudja, mit fog Ön innen kapni? Nem pénzenergiát! Neeeeem! Egy szép számlát a telefonszolgáltatójától!
Tudja mit? Vegye úgy, hogy most küldtem Önnek egy pénzenergiát! Ingyen! Hamarosan megérkezik több ezer forint formájában, ha nem hívja fel ezt az emelt díjas számot!

Baleseti kártalanítás

Kevesen tudják, hogy a közúti balesetben súlyos sérülést szerzett károsultak valójában mekkora kártérítésre jogosultak! Talán Ön sincs ennek nagyságrendjével pontosan tisztában!

Ha Ön ráadásul érintett ebben a kérdésben, akkor biztosan ki fog nyílni a zsebében a bicska, ha megtudja, mennyit spórolt Önön a károkozó kötelező biztosítója!

Nos - ezen a honlapon segítségére leszek abban, hogy kiderítsük, tehetünk-e még valamit a spórolós biztosítók bukszájának megnyitásáért! Sőt! Ha tehetünk, akkor segítő kezet nyújtok ebben, ha Ön is akarja!

Ha úgy érzi, érintett a kérdésben, akkor ide kattintva pontos információt kap arra, hogy mikor számíthat európai mértékű kártérítésre!

Ugyanitt segítséget kap akkor is, ha Ön személyesen ugyan nem érintett ebben a kérdésben, de van olyan rokona, ismerőse, aki közúti balesetben szerzett súlyos sérülést, és segíteni szeretne neki. Duplán megéri, mert így nem csak rajta segít, hanem Ön még jutalékot is kap!

Károsultak jelentkezését várjuk!

Ki gondolná, hogy a közelmúlttól számítva több, mint 125 ezren vannak azok, akik közlekedési baleset miatt szenvedtek súlyos, 8 napon túli sérülést, vagy haltak meg mások miatt az utakon?
Ki gondolná, hogy ezen károsultak, illetve hozzátartozóik sokkal nagyobb kártérítésre lennének jogosultak az uniós előírások alapján, mint amekkorát a biztosítóktól, vagy a károkozóktól kapnak?
Ön gondolná, hogy létezik olyan cég, amely kifejezetten ezen károsultak érdekvédelmére jött létre? Tájékoztatást adnak a lehetséges kártérítés mértékéről és egyben jogi képviseletet is biztosítanak arra, hogy ezt behajthassa a kártérítésre kötelezettől!
Ha Ön is áldozata volt már vétlenül közúti balesetnek, 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, erről rendőrségi jegyzőkönyv és orvosi papírok is készültek, akkor szívesen segítek, hogy kapcsolatba kerüljön ezzel a céggel! Ha Önnek ilyen ismerőse van, akkor kérem, tájékoztassa erről a lehetőségről! A céggel való kapcsolatfelvétel, tájékoztatás teljesen díjmentes!
Ha érintett, kérem, vegye fel velem a kapcsolatot a lehuzda@gmail.com címen, vagy itt, bejegyzés formájában, illetve a +3620/444-7271 telefonszámon!